5.fejezet

- Szerda -

Az R5 ma indul a turnéra,de Ross még nem tudja, hogy döntött Laura.

- Laura -

Nem tudom, hogy fogom közölni Ross-al a hírt, de valahogy kénytelen leszek, mert ma indulnak.

- A busznál -

- Ross -

- Hol késik már Laura? Lehet, hogy nem engedik el?- aggodalmaskodtam.

- Biztos eljön- vigasztalt Rydel.- Ha más nem  akkor elbúcsúzni.

- Kösz, ezzel igazán sokat segítettél –mérgelődtem.

- Héj, Rattlif fogadunk, hogy jön-e vagy sem?- viccelődött Rocky

- Persze - válaszolt boldogan Rattlif. - Én arra fogadok, hogy eljön.

- Én akkor arra fogadok, hogy nem jön el.

- Mi legyen a tét?

- Mondjuk, az mossa le a turné után a buszt, aki veszít.

- Rendben - kézfogás majd hatalmas nevetés, amit Ryland szakít félbe.

- Gyerünk, srácok szálljunk fel a buszra.

- De Laura még nincs itt - mondtam, amolyan „csak meg szán tekintettel”.

- Nem várhatunk tovább tesó. Sajnálom.

- Rendben. Menjünk!- egyeztem bele.

Épp szálltunk fel a buszra, mikor Laura megérkezett.

- Laura -

- Héj, srácok!- kiáltottam.

- Laura!- ölelt meg boldogan Ross.

- Ez az! Megnyertem a fogadást- ujjongott Rattlif.

- Milyen fogadást?- kérdeztem.

- Majd a buszon elmeséljük - jelentette ki Riker.

- Én...én...

- Nyögd már ki Laura!!!- sürgetett Rydel.

- Én nem szállok fel a buszra.

- Mi?- csodálkozott Ross.

- Nem megyek veletek.

- Miért nem? Talán a szüleid nem engednek el?- csodálkozott Riker.

- De ők elengednek. Én döntöttem így.

- De miért?- kérdezte Ross.

- Mert úgy gondolom, hogy nem igazságos Lili,Bella és Emilivel szemben. És mindenkinek jót tesz egy kis távolság.

- Akkor itt a búcsú perce - mondta szomorúan Rydel.

- Héj ne legyetek szomorúak, hiszen most indultok az első turnétokra.

- Jaj annyira fogsz hiányozni nekünk - mondták miközben csoportosan megöleltek. De Ross nem volt ott az ölelésnél.

- Héj, tesó bent megvárunk- mondta Rocky, majd bementek.

- Sajnálom, hogy nem jössz velünk. Hiányozni fogsz.

- Tudom, te is nekem. De ez csak egy hónap kibírjuk egymás nélkül nem?

- De. És egyébként 52 nap-javított ki.

- Vigyázz magadra! - mondtuk egyszerre, majd egy gyors csók és ölelés

és már csak azt láttam, hogy elhajt a busz.

- Ross -

Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy nem jön velünk. Csak lehuppantam az ülésre, és néztem, ahogy lassan elmegyünk mellette.

- Héj, öcsi jól vagy?- kérdezte Riker.

- Úgy nézek ki?

- Költői kérdés volt. És lehet, hogy most Laura nem jött velünk,de gondolj bele milyen jó lesz hallani a hangját, és látni őt 52 nap múlva.

- Igazad van. Kösz Riker.

- Szívesen öcsi, bármikor. - miután Riker elment vagy legalábbis arrébb ment előszedtem a gitárom és az este hátra lévő részét végig gitároztam, és közben Laurára gondoltam.