-10. fejezet-

- Ross-

Reggel egy sípoló hang ébresztett. Először nem tudtam mi lehet az, de aztán kinyitottam a szemem és a mellettem lévő ágyra néztem (amin először még fogalmam se volt ki fekszik), és orvosok álltak körülötte és csak azt hallottam, hogy az orvos beszél, vagy is inkább kiabál az ágyon fekvő emberrel:

- Miss Marano kérem, maradjon velünk!!!!!!

- Nincs pulzusa.

- Defibrillátort!!! Gyorsan!!!!

- Dr. úr nem hiszem, hogy vissza tudjuk hozni - ekkor az orvos hátra nézett és látta, hogy ébren vagyok. Visszafordult és rámordult a nővérre:

- Azt mondtam defibrillátort! Talán süket? Mert a fülészet a 4.-en van!

A nővér intett, és már ott is volt az a valami, nem tudtam megjegyezni a nevét, mert még nagyon fáradt voltam. De ekkor az orvos egyik mondata kiverte az álmot a szememből.

- Laura mögöttem fekszik a fiú, akit a barátai szerint nagyon szeret. Az ő kedvéért maradjon életben.

Erre a mondatra fel akartam pattanni, hogy oda szaladjak hozzá (mert tudatosult bennem hogy a barátnőm haldoklik a mellettem lévő kórházi ágyon).

- Dr. Jons el fogjuk veszíteni -mondta egy nővér. Amire persze én egyből elkiáltottam magam.

-NEEEEEEE!!!!!!!!

Az orvosok és a nővérek rám néztek. Ezt követően valami olyan történt, amire egy orvos sem tudott magyarázatot adni. A Laurára kötött gép elkezdet pittyegni.

- Újra van pulzusa, sőt már stabil is az állapota - mondta megdöbbenve egy nővér. Erre az orvos odajött hozzám én meg csak annyit tudtam mondani:

- Köszönöm - az orvos csak mosolygott rám és azt mondta:

- Nem tudom, hogy hogyan csinálta Mr. Lynch, de abban az egyben biztos lehet, hogy nem mi hoztuk vissza. Furcsán néztem a dokira, mire az elmosolyodott és kiment. Először nem akartam elhinni azt, ami történt. Majdnem elveszítettem, csak egy picin múlott. Egy pillanatra volt egy kis nyugtom, de nem sokáig, mert Riker és Rydel berontottak a kórterembe. És természetesen Rydel egyből a nyakamba ugrott

- Auuu!- kiáltottam el magam

- Bocsika, de már azt hittem nem éled túl.

- Ha még egy ilyet csinálsz nem biztos, hogy megmaradok. És egyébként hallottátok azt, ami az előbb történt?

- Az innen jött?- nézett rám ijedten Rydel.

- Laura?- kérdezte Riker

- Igen. Majdnem elveszítettem, majdnem - erre nem bírtam tovább és elsírtam magam.

- Tesó nincs baj azt mondták, hogy stabil. Ne parázz! És egyébként emlékszel valamire a balesetből?- kérdezte Riker

- Nem igazán. De szerintem nem is baj. Amúgy adna valaki egy tükröt?

- Szerintem nem kéne - jelentette ki Riker

- Ne szórakozz velem haver.

- Tényleg nem akarod azt látni, amit mi - mondta, ezúttal már Rydel, amitől egy kicsit azért megrémültem.

- De egyébként a fontosabb témára térve...öhm. Laurával minden rendben lesz? - kérdeztem aggódva

- Reméljük. Az orvosok mindent tőlük telhetőt megtesznek érte - jelentette ki Riker.

- Minden tőlük telhetőt??? Én is minden tőlem telhetőt megtettem matekból, mégis 3-as lettem! - keltem ki magamból. Fel akartam ülni, de a testem nem engedte, még túl gyenge voltam.

- Tesó maradj egy kicsit egy helyben és ne...- ekkor valami jajgatás félét hallottunk, és ez most nem én voltam.

- Mi volt ez?- nézett értetlenül Rydel.

- Vagy inkább ki?- javította ki Riker.

Ekkor olyan hangot hallottam, amit úgy 15-20 perce nem hittem, hogy valaha is viszont hallok. Laura volt az.

- Hol vagyok? - kérdezte elhaló hangon.

-A város kórházban, és ezzel együtt biztonságban - válaszolt Rydel

- Ross. Ross jól van?- kérdezte ijedten

- Igen jól vagyok-válaszoltam majd elnevettem magam.

- Mi olyan vicces?

- Hát te.

- Köszi. Ez jólesett.

- Helyesbítek nem te, hanem az, hogy újra hallom a hangodat.

- Ez aranyos, de lenne egy kérdésem Laurához- állított meg Rydel.

- Mond csak - tette hozzá Laura.

- Emlékszel valamire a tegnap történtekből?

És itt már mindhárman tisztán láttuk, hogy egy könnycsepp gördült végig Laura arcán, és aztán azt mondta:

- Igen. Mindenre tisztán emlékszek. Még arra is mikor betettek a mentőbe,ja meg arra hogy Ross elkiáltja magát,hogy Neee.

- Akkor megkérhetnélek, hogy mesélj el mindent?- kérdte Riker.

- Persze. Az elejétől?

- Igen.

- Már épp a parkhoz értünk volna, amikor Ross mesélni kezdte, hogy mit mondott neki Bella. Aztán elkiáltotta magát, hogy "Úristen Laura vigyázz!!!". De ekkor már túl késő volt belerohantunk a kamionba. Ross ekkor már ájult volt. Próbáltam felébreszteni, de nem sikerült. Utána hallottam a mentő szirénáját, akkor már nem láttam semmit, totál sötétség. A mentősök először Ross-ot húzták ki a kocsiból és mentőbe tették. Utána következtem én, de az egyik mentős azt mondta, hogy "Ne bajlódjunk vele, mert meghalt". De a másik mentős nem hagyott ott kihúzott és a hordágyra tett. Persze letakart, de megismertem Riker hangját, mikor felőlünk kérdezősködött. A kórházban történtekre csak úgy emlékszem, hogy a műtét után azt mondta Riker-nek az orvos, hogy Ross mindenképpen felépül, de én lehet, hogy nem.

- Ezt nekünk mért nem mondtad?- nézett mérgesen Rydel Riker-re- Nekünk csak annyit mondtál, hogy mind a ketten megmaradnak.

- Folytathatom?- kérdezte Laura

- Persze - vágtam rá, mert már én is kezdtem nagyon kíváncsi lenni.

- Nos, ott tartottam, hogy nem volt biztos, hogy túlélem. Az éjszaka fájdalmasan telt még kómában is. Aztán reggel valami nagyon jó érzés fogott el. Nem fájt semmim, és úgy éreztem bármire képes vagyok és, hogy igazán élek, pedig nem. Ekkor már halott voltam és az orvosok próbáltak megmenteni, ami persze nem sikerült túl jól. Ekkor láttam meg Ross-t akinek épp akkor esett le, hogy haldoklom és elkiáltotta magát, hogy "NEEE!!!!".Abban a pillanatban dőlt el bennem az, hogy nem megyek el, mert Ross-nak szüksége van rám. És ezután, már csak az történt, hogy ti megjöttetek - fejezte be mondandóját már sokkal nyugodtabban, de még mindig sírva.

Oda akartam menni hozzá természetesen még mindig nem tudtam mozogni. Ekkor berontott Rocky és Ryland, aki persze egyből megtörték a nagy csendet.

- Mi az talán gyászolunk valakit?- torpant meg Rocky.

- Amint látod mindenki élő és éber - vágtam a fejéhez.

- Az király - mondta elégedetten majd lehuppant egy székre.

- Akkor mindenki megmarad?- kérdezte Ryland.

- Igen- mondta elégedetten Rydel.

- Nagyon megijesztettetek minket - mondta Rocky.

- De már látjuk, hogy minden rendben - fejezte be Ryland.

- Ja és öcsi valaki látni akar - jelentette ki sejtelmesen Rocky.

- Kicsoda?- kérdeztem vissza.

- Hát...öhm...izé...tudod..."Ő".

Mikor meghallottam, hogy "Ő" egyből tudtam, hogy kiről van szó, de vajon mit keres itt?