-2. fejezet-

"Lementem és kinyitottam az  ajtót. De amikor ezt megtettem nagy meglepetés várt, előttem állt "Ő" a példaképem. De hogy kerül ide? És..."

De mielőtt elmerülhettem volna gondolataimban félbeszakított.

- Szia Rydel vagyok. Te pedig biztos Laura.

- Szia. Figyu az oké hogy én tudom a neved, és mondhatni, hogy ismerlek,de te honnan tudod az én nevemet?

- Oh, bocsi hogy így lerohantalak csak anyudék ott vannak nálunk és kérdi, hogy nincs-e kedvetek átjönni és kicsit összeismerkedni velünk?

- Persze hogy van kedvünk! De várjunk azt mondtad, hogy nálatok?

- Igen. Tudod közvetlen mellettetek lakunk.

- Az tök király akkor szólok a barátnőimnek.

- Oks.

Felrohantam az emeletre és elmeséltem a többieknek mi történt odalent.

- Tényleg? Rydel Lynch ott vár lent ránk, hogy együtt menjünk át hozzájuk?- kérdezte Lili

- Igen. Na gyerünk mire várunk már!!!Siessünk!!

Lerohantam és bemutattam Rydel-nek a lányokat.

- Rydel ő itt Emili. Ő Bella, a legkisebb pedig Lili.

- Örvendek. Akkor mehetünk?

- Persze - válaszoltuk egyszerre lelkesen.

Átmentünk ekkor az apukák már grilleztek. Vicces volt négy apukát a grill fölött látni (csak azért négy, mert Emili apja nem jött velünk, ugyanis elváltak Emili anyjával.)

Rydel bemutatta a szüleit, megjegyezném életvidám és kedves emberek. Majd a medence felé mutatott. Mikor oda néztünk a testvéreit láttuk a medencében. Ekkor azt mondta, hogy be szeretne nekik mutatni minket, ennek hallatán még a vér is megfagyott bennünk, a lábunk pedig földbe gyökerezett. Mikor ezt mondta persze még háttal álltunk a medencének, mert így nem volt annyira kínos. Egyikünk sem akart oda menni, mert féltünk, hogy mit gondolnak majd rólunk. Ekkor erőt vettem magamon és anyura néztem, ő pedig bátorított, mert tudta, hogy mennyire oda vagyok Ross-ért. Meg akartam fordulni és oda menni és köszönni, de megelőztek. Mikor fordultam pont Ross lábára léptem, persze ettől meglepődtem és megijedtem, ezért elestem. Egy világ omlott össze bennem hogy most vajon mit gondol rólam, biztos hülyének néz, és kinevet. De épp ellenkezőleg. Ő csak ennyit mondott:

- Egy ilyen okos szépség mért ül a földön, mikor van szék is.

(Gondolom ha Rydel tudta ki vagyok, akkor Ross is tudja és ezáltal az is eljutott hozzá, hogy eléggé okos vagyok ezért nem lepődtem meg, csak azon, hogy szépnek nevezett.)

Felsegített és elkísért egy székhez.

- Egyébként Ross vagyok- nyújtotta a kezét.

- Én pedig Laura.

- Laura? Gyönyörű, okos és még a neve is szép.

Én erre csak elpirultam, nem tudtam szóhoz jutni. Ross Shor Lynch azt mondta, hogy szép vagyok? Woow!!

- Ross -

Ez a lány egyszerűen hihetetlen. Hihetetlen? Miért gondolok ilyeneket? Lehet, hogy...?Áh, az nem lehet. De mégis. Egy lány, akibe pár perc alatt beleszerettem. Ez hihetetlen! Már megint ez a szó. Na mindegy inkább beszélek vele.

- És mond csak Laura. Mi szél hozott L.A.-be?

- Csak az álmaimat akartam valóra váltani.

- És a szüleid és a barátaid így támogatnak?

- Igen. Ők a legjobbak

- Egyébként hogy haladsz a tervvel?

- Az egyik legtávolabbi vágyam már valóra vált.

- Az hogy L.A.-be gyere?

- Nem. Az az álmom hogy találkozok veled.

- Ez kedves. És az álmod további része mi? 

- Énekelni és táncolni. Most csak ez lebeg a szemem előtt.

- Az klassz. Énekelnél egyet?

- Itt? Most? Neked?

- Mi a baj talán nem jó az akusztika?- nevetek.

- De csak még sose énekeltem olyannak, tudod, akinek számít a véleménye.

- És hajlandó lennél? A kedvemért?

- Talán- mondta bizonytalanul.

- Várj! Hívjuk Ide a többieket.

- Rendben.

- Hé! Srácok gyertek egy kicsit,a szülőket is kérem ide!

- Kezdheted.

(a dal: https://www.youtube.com/watch?v=LjQslgSxx7Q )

Nagy csönd, szerintem klassz volt,ezért elkezdek tapsolni, hátha többiek nem mernek. És lám igazam volt. Nem mertek, de ahogy elkezdtem mindenki tapsolt.

Ez a lány annyira gyönyörű és tehetséges és okos és azt hiszem teljesen bele szerettem.

- Riker -

A dal csodás volt, de alig figyeltem. És szerintem a szőke lány sem figyelt, mert egymást néztük egész végig. Szerintem tetszem neki, nem mintha ő nem tetszene nekem, hiszen gyönyörű és vad akárcsak én. Mármint a vad része másik kicsit buzisan hangzott volna, még így a fejemben is.

- Szia! A nevem Riker.

- Szia! Az enyém pedig Emili.

- Ugyan már itt vagytok egy ideje, de még nem tudtam köszönni , mostanáig. És észrevettem, hogy egyfolytában szemezel velem és...

- Talán baj? Jaj, istenem ne haragudj nem akartalak kínos helyzetbe hozni és...

- Nehogy félre értsd, nagyon élvezem a figyelmed. Csak meglepődtem.

- Mégis min? Hogy egy olyan lány, mint én csak úgy szemezni mer veled?

- Hát igen hisz nem vagyunk egy súlycsoport. 

- Ennyire feltűnik még neked is?

- Mért ne tűnne fel hiszen te egy csodálatos,gyönyörű lány vagy. Én pedig...

- Csodálatos? Én?

- Igen. Miért lepődtél meg?

- Mert azt gondoltam, hogy egy ilyen egyszerű lánynak, mint én, nincs esélye nálad.

- Akkor teljesen félre értettük egymást.

- Valóban - erre mindkettőnkből nevetés tört ki. Ez elképesztő tetszem neki ez hihetetlen.

- És mond csak Emili. Van kedved eljönni velem a hétvégi utca-bálba?

- Persze. Megtisztelnél.

- Akkor szombat este 8 óra

- Remek.

Nem tudom, mi van velem, de akaratom ellenére megöleltem, de hála az égnek nem volt kínos, mert vissza ölelt.

-Emili-

El sem hiszem, randin van Riker Anthony Lynch-el. Ez életem legjobb napja. Elmesélem Laurának, de amint látom Ross és ő kezdenek egészen "összemelegedni" a medencénél. Legalábbis ha a medence szélén való táncolás annak számít. De Laura elég fura személyiség, úgyhogy ez szerintem annak számít. Woow! Még sohasem láttam őt ennyire szabadnak. Ez jó érzéssel tölt el. De vajon hova tűnt az a kocka Bella.

- Héj! Riker nem láttad Bellát?

- Nem, de szerintem valahol Rocky és a videó játék körül lesz. Azaz a valószínű, hogy a nappaliban.

- Akkor szintem hagyjuk őket.

- Meg, ha már itt tartunk, szerintem ne menjünk sehova, mert Ryland és a kis barátnőd elmentek sétálni.

- Lilire gondolsz?

- Igen. De a hintáig elmehetünk.

- Rendben.

-A hintánál-

- De csak egy hinta van- értetlenkedett Emili

- És az baj?- kérdeztem

- Hát ha jól számolok, bár a matek sohasem volt az erősségem. Mi ketten vagyunk.

- Jól számolsz. De most összevonjuk az egyenletet és egy hintába ketten leszünk. – na, jó lehet, hogy egy kicsit zavarba hoztam, mert elpirult. - Gyere ülj ide az ölembe!- nem szólt semmit csak leült és ezután beszélgettünk és elcsattant az első csók.

- Este -

Este mikor elmentek a vendégek szerintem Rydel-en kívül mindenki előtt rózsaszín köd volt. Ami anyuéknak egyből feltűnt.

- Hé! Srácok mi van, veletek olyan furák vagytok?- kérdezte anya

Kicsit haboztunk, de aztán Ryland kibökte.

- Lili.

- Bella- vágta rá Rocky.

- Laura- nyöszörögte Ross

- Emili- mondtam végül én is

- Akkor már mindent értünk- mondták szinte egyszerre apával. Rydel pedig csak nevetett.

- Tudjátok mit? Én már nagyon várom a szombati utcabált – mondtam.

- Randid van mi?- hülyéskedett Ross

- Miért neked nincs?- kérdeztem vissza

- De van. És őszintén már alig várom én is azt az estét.

Ezek szerint mindannyian egyszerre fogunk randizni az utcabálon. Hát ez érdekes lesz. Mert a legutóbbi közös randin az én ölemben egy nagy adag csoki krémes torta landolt, Ross-ról (még a hajáról is) csöpögött az epres puncs. De majd kiderül.